Ilkhanate idővonala

Ilkhanate idővonala


We are searching data for your request:

Forums and discussions:
Manuals and reference books:
Data from registers:
Wait the end of the search in all databases.
Upon completion, a link will appear to access the found materials.


Tartalom

Rashid-al-Din Hamadani történész szerint Kublai Khan Ariq Böke legyőzése után megadta Hulagu-nak (Hülegü) az Ilkhan címet. A kifejezés ilkhan itt "törzs kánja," ulus "kánja", ez az alsóbbrendű "kánság" pedig Möngke kán és utódja, a mongol birodalom nagy kánjai iránti kezdeti tiszteletre utal. Az "Ilkhan" cím, amelyet Hulagu és később más perzsiai Borjigin hercegek leszármazottai viselnek, csak 1260 után valósul meg a forrásokban. [10]

Eredet szerkesztése

Amikor II. Mohamed Khwarazm kivégezte a mongolok által kiküldött kereskedők kötelékét, Dzsingisz kán 1219-ben hadat üzent a Khwārazm-Shāh dinasztiának. a mongol különítményt Jebe és Subutai vezetésével, akik tönkrementék a területet. Transoxiana is a mongol uralom alá került az invázió után. [11]

Muhammad fia Jalal ad-Din Mingburnu visszatért Iránba kb. 1224, miután Indiába menekült. A rivális török ​​államok, amelyek csak apja birodalmából maradtak, gyorsan kijelentették hűségüket Jalalnak. Visszaverte az első mongol kísérletet Közép -Perzsia elfoglalására. Dzsalál ad-Dint azonban legyőzte és leverte Chormaqan serege, akit Ögedei Nagy Kán küldött 1231. A mongol expedíció során Azerbajdzsán és a dél-perzsa dinasztiák Farsban és Kermanban önként alávetették magukat a mongoloknak, és beleegyeztek, hogy adót fizetnek. [12] Nyugatra Hamadánt és Perzsia többi részét Chormaqan biztosította. A mongolok 1234 -ben vagy 1236 -ban megszállták Örményországot és Grúziát, befejezve a Grúz Királyság 1238. évi meghódítását. A következő évben a szeldzsukok alatt álló Nagy -Örményország nyugati részeit kezdték támadni. 1237-re a Mongol Birodalom leigázta Perzsia nagy részét (beleértve a mai Azerbajdzsánt is), Örményországot, Grúziát (kivéve az abbászid Irakot és az Ismaili erődítményeket), valamint egész Afganisztánt és Kasmírt. [13] Az 1243 -as Köse Dağ -i csata után a mongolok Baiju vezetésével elfoglalták Anatóliát, míg a rúmi szeldzsuk szultánság és a Trebizond -birodalom a mongolok vazallusai lettek. [14]

1236 -ban Ögedei megparancsolta Nagy -Khoraszán helyreállítását és Herat város újratelepítését. A mongol katonai kormányzók többnyire a mai Azerbajdzsán területén fekvő Mughan -síkságon táboroztak. Felismerve a mongolok által fenyegetett veszélyt, Moszul és Kilikícia Örményország uralkodói alávetették magukat a Nagy Kánnak. Chormaqan a Transzkaukázia régiót a mongol katonai hierarchia alapján három körzetre osztotta. [15] Grúziában a lakosságot ideiglenesen nyolc tumenre osztották. [16] 1244 -ben Güyük kán abbahagyta a perzsa kerületekből származó bevételek emelését, és adómentességet ajánlott fel másoknak. [17] Az idősebb Arghun kormányzó (Arghun agha) panaszával összhangban Möngke Khan megtiltotta ortog-kereskedők (mongol szerzõdéses muszlim kereskedõk) [18] [19] és nemesek 1251-ben visszaélnek a közvetítõállomásokkal és civilekkel. [20] Új népszámlálást rendelt el, és elrendelte, hogy a mongol uralom alatt álló Közel-Keleten minden férfinak arányosan kell fizetnie. vagyonára. Perzsiát négy kerület között osztották fel Arghun alatt. Möngke Khan felhatalmazást adott a kartidáknak Herat, Jam, Pushang (Fushanj), Ghor, Khaysar, Firuz-Kuh, Gharjistan, Farah, Sistan, Kabul, Tirah és Afganisztán felett. [21]

Hulagu Khan Edit

Hulagu kán, Tolui harmadik fia, Dzsingisz kán unokája, valamint Möngke kán és Kublai kán testvére volt az Ilkhanátus első kánja. Közvetlenül azután, hogy testvére, Möngke 1251 -ben csatlakozott Nagy Kánhoz, Hulagu -t Észak -Kína adminisztrátorává nevezték ki, azonban a következő évben Észak -Kínát Kublaihoz és Hulagu -hoz rendelték, akiknek feladata volt az Abbasid kalifátus meghódítása. A hadjáratra az egész mongol hadsereg ötödét kapta, és fiait, Abaqát és Yoshmutot is magával vitte. Hulagu sok kínai tudóst és csillagászt is magával vitt, akiktől a híres perzsa csillagász, Nasir al-Din al-Tusi megtudta a kínai számítási táblázatok módját. [22] Maragheh dombján obszervatóriumot építettek. 1255 -ben Baiju átvételével Hulagu megalapította a mongol uralmat Transoxianától Szíriáig. 1256 -ban és 1258 -ban megsemmisítette a Nizari Ismaili államot és az Abbasid kalifátust. 1258 -ban Hulagu Ilkhannak (alárendelt kánnak) nyilvánította magát. Ezt követően eljutott egészen Gázáig, 1260 -ban rövid időre meghódította Ayyubid Szíriát és Aleppót. Möngke halála miatt Hulagu kénytelen volt visszatérni Mongóliába, hogy részt vegyen a következő nagy kán kuriltai -jában. Egy 10 000 körüli kis erőt hagyott maga mögött Palesztinában, amelyet az egyiptomi mamlukok legyőztek Ain Jalut csatájában. [23]

Hulagu szolgálatában három Jochid herceg gyanús halála miatt az Aranyhorda Berke 1262 -ben hadat üzent Hulagu ellen. A mameluk történészek szerint Hulagu megölhette Berke csapatait, és nem volt hajlandó megosztani hadizsákmányát Berke -vel. Berke közös támadást keresett a Baybarsszal, és szövetséget kötött a mamelukokkal Hulagu ellen. Az Arany Horda kiküldte Nogai ifjú herceget, hogy betörjön az Ilkhanátusba, de Hulagu 1262 -ben vissza kényszerítette. Az Ilkhanid hadsereg ezután átkelt a Terek folyón, és elfoglalt egy üres jochid táborhelyet, de Nogai erői meglepetésszerű támadásban megfutamították. Sokan megfulladtak, amikor megtört a jég a befagyott Terek folyón. [24] [25]

1262 -ben Hulagu Nagy -Horaszánt és Mazandarant Abaqának, Észak -Azerbajdzsánt pedig Yoshmutnak adta. Hulagu maga nomádként élte az idejét Dél -Azerbajdzsánban és Örményországban. Korai uralkodása alatt az Ilkhanate tömeges lázadásokat élt alattvalói által, kivéve az anatóliai és mardini szeldzsukidokat és artuqidákat. Csak amikor Shams al-Din Juvayni-t kinevezték vezírnek 1262 után, a dolgok megnyugodni kezdtek, és fenntarthatóbb adminisztrációt valósítottak meg. [26]

Hulagu 1265 februárjában megbetegedett többnapos bankettek és vadászat után. Február 8 -án halt meg, és fia, Abaqa követte őt a nyáron. [26]

Középkorszak (1265–1291) Szerk

Abaqa csatlakozása után azonnal szembesült Berke inváziójával az Arany Hordában, amely Berke Tiflis -i halálával ért véget. 1270-ben Abaqa legyőzte a Chagatai kánság Ghiyas-ud-din Baraq invázióját. Abaqa testvére, Tekuder megtorlásul kirúgta Bukharát. 1277 -ben a mamelukok megtámadták Anatóliát, és az elbisztáni csatában legyőzték a mongolokat. A vereségtől megbabonázva Abaqa kivégezte Mu'in-ad-Din Pervane helyi régent, és helyette Qongqortai mongol herceget váltotta fel. 1281 -ben Abaqa küldte Mongke Temurt a mamelukok ellen, de ő is vereséget szenvedett Homsznál. [27]

Abaqa 1282 -ben bekövetkezett halála utódlási harcot indított fia, Arghun között, akit a Qara'unas támogatott, és bátyja, Tekuder között, akiket a csingiszi arisztokrácia támogatott. Tekudert a csingisziidák kánnak választották. Tekuder volt az első muszlim uralkodó az Ilkhanátusban, de nem tett kísérletet a birodalmának hittérítésre vagy megtérítésére. Azonban megpróbálta felváltani a mongol politikai hagyományokat iszlám hagyományokkal, ami a hadsereg támogatásának elvesztését eredményezte. Arghun vallását használta ellene, és nem muszlimokhoz fordult támogatásért. Amikor Tekuder rájött erre, kivégezte Arghun több támogatóját, és elfogta Arghunt. Tekuder nevelt fia, Buaq kiszabadította Arghunt, és megbuktatta Tekudert. 1286 februárjában Kublai kán megerősítette Arghunt Ilkhannak. [27]

Arghun uralkodása alatt aktívan törekedett a muszlim befolyás elleni küzdelemre, és harcolt mind a mamelukok, mind a muszlim mongol emír Nawruz ellen Khorasanban. Kampányainak finanszírozására Arghun megengedte Buqa és Sa'd-ud-dawla vezéreinek a kiadások központosítását, de ez rendkívül népszerűtlen volt, és korábbi támogatói ellene fordultak. Mindkét vezír meghalt, és Arghunt meggyilkolták 1291 -ben. [27]

Vallási váltás (1291–1316) Szerk

Az Ilkhanátus omladozni kezdett Arghun bátyja, Gaykhatu uralkodása alatt. A mongolok többsége áttért az iszlámra, míg a mongol udvar buddhista maradt. Gaykhatunak meg kellett vásárolnia hívei támogatását, és ennek következtében tönkretette a birodalom pénzügyeit. Vezírje, Sadr-ud-Din Zanjani megpróbálta megerősíteni az államháztartást azzal, hogy papírpénzt fogadott el a Yuan-dinasztia részéről, ami borzalmasan végződött. Gaykhatu elidegenítette a mongol öregembert is egy fiúval való állítólagos szexuális kapcsolatával. Gaykhatu -t 1295 -ben megbuktatták, és unokatestvére, Baydu váltotta fel. Baydu kevesebb mint egy évig uralkodott, mielőtt Gaykhatu fia, Ghazan megdöntötte. [27]

Hulagu leszármazottai a következő nyolcvan évben Perzsiában uralkodtak, több vallást is elviseltek, beleértve a sámánizmust, a buddhizmust és a kereszténységet, és végül 1295 -ben felvették az iszlámot államvallásként. Azonban ennek a megtérésnek ellenére az ilkánok ellenálltak a mamelukoknak, akik legyőzték a mongol megszállókat és a kereszteseket egyaránt. Az ilkánok számos inváziót indítottak Szíriában, de sohasem tudtak jelentős teret nyerni és megtartani a mamelukok ellen, végül kénytelenek voltak feladni Szíria meghódítására irányuló terveiket, valamint a vazallusaik, a Rum szultánsága és az örmény királyság feletti fojtást. Cilicia. Ez nagyrészt a Mongol Birodalom polgárháborújának és az északi és keleti kánságok ellenségességének volt köszönhető. A Moghulisztánban lévő Chagatai kánság és az Arany Horda fenyegette az Ilkhanátust a Kaukázusban és Transoxianában, megakadályozva a nyugati irányú terjeszkedést. Az Ilkhanate még Hulagu uralkodása alatt is nyílt hadviselést folytatott a Kaukázusban a mongolokkal az orosz pusztákon. Másrészt a kínai székhelyű Jüan-dinasztia az Ikhanátus szövetségese volt, és ez utóbbi mellett (a császár szintén Nagy Kán) is nominális fennhatósága volt. [28]

Ghazan Nawrūz hatására áttért az iszlámra, és az iszlámot hivatalos államvallássá tette. A keresztény és a zsidó alattvalók elvesztették egyenlő státuszukat, és fizetniük kellett jizya védelmi adó. Ghazan határozottabb választást adott a buddhistáknak a megtérés vagy a kiutasítás mellett, és elrendelte templomuk megsemmisítését, bár később enyhített ezen a szigorúságon. [29] Miután Nawrūzot 1297-ben leváltották és megölték, Ghazan büntethetővé tette a vallási intoleranciát, és megkísérelte helyreállítani a kapcsolatot nem muszlimokkal. [30] [31]

Ami a külkapcsolatokat illeti, az Ilkhanátus iszlámra való áttérése alig vagy egyáltalán nem befolyásolta a többi muszlim állammal szembeni ellenségességét, és folytatódott a konfliktus a mamelukokkal Szíria irányítása érdekében. A Wadi al-Khazandar-i csata, a mongolok egyetlen jelentős győzelme a mamelukok felett, néhány hónapra véget vetett utóbbiak Szíria feletti ellenőrzésének. Ghazan politikája nagyrészt öccse Öljeitü alatt folytatódott annak ellenére, hogy felvetődött, hogy az iszlám síita márkát részesítheti előnyben, miután Al-Hilli és Maitham Al Bahrani síita teológusok befolyása alá került. [32]

Öljeitü, aki csecsemő korában a kereszténységben megkeresztelkedett, flörtölt a buddhizmussal, hanafi szunnitává vált, bár továbbra is megőrizte a maradék sámánizmust. 1309-10-ben síita muszlim lett. [33] Egy örmény írástudó 1304-ben megjegyezte a "jóindulatú és igazságos" Ghazan halálát, akit Khar-Banda Öljeitü követett, "aki szintén jóakaratot mutat mindenkinek". Egy 1306 -ból származó kolofon beszámol a mongolok iszlámra való áttéréséről, és "mindenkit arra kényszerítenek, hogy térjenek át hiábavaló és hamis reménységükhöz. Üldöznek, molesztálnak és kínoznak", beleértve "a kereszt és az egyház sértését". [34] A buddhisták közül néhányan, akik túlélték Ghazan támadásait, sikertelen kísérletet tettek Öljeitü visszahozására a Dharmába, és ezzel azt mutatták, hogy több mint 50 éve tevékenyek a birodalomban. [35]

A mongolok megtérése kezdetben meglehetősen felületes ügy volt. Az iszlám létrejöttének folyamata nem hirtelen történt. Öljeitü történésze, Qāshāni feljegyzi, hogy Qutlugh-Shah, miután elvesztette türelmét a Hanafis és Shafi'is közötti vitában, kijelentette, hogy el kell hagyni az iszlámot, és a mongoloknak vissza kell térniük Dzsingisz kán útjaihoz. Qāshani azt is kijelentette, hogy Öljeitü valójában rövid időre visszatért. Muszlimokként a mongolok kifejezetten előnyben részesítették a szufizmust az olyan mesterekkel, mint Safi-ad-din Ardabili, gyakran tisztelettel és szívességgel kezelve. [36]

Szétesés (1316–1357) Szerk

Öljaitü fia, az utolsó Ilkhan Abu Sa'id Bahadur Khan, 1316 -ban trónra lépett. 1318 -ban lázadással szembesültek a chagatayidák és a karaunák Khorasanban, és egyidejűleg az Arany Horda inváziójával. Egy anatóliai emír, Irenchin is fellázadt. Irenchint a Taichiud-i Chupan összetörte a Zanjan-Rud csatában 1319. július 13-án. Chupan hatására az Ilkhanate békét kötött a Chagatais-szal, aki segített nekik leverni a Chagatayid-lázadást, és a mamlukokkal. 1327-ben Abu-Sai helyettesítette Chupant „Nagy” Hasannal. [37] Hasant azzal vádolták, hogy megpróbálta megölni a kánt, és 1332-ben száműzték Anatóliába. Sharaf-ud-Din Mahmud-Shah és Ghiyas-ud-Din Muhammad nem-mongol emírek példátlan katonai felhatalmazást kaptak, ami felzaklatta a mongol emíreket. . Az 1330-as években a fekete halál kitörése pusztította az Ilkhanátust, és Abu-Sai'dot és fiait 1335-re megölte a pestis. [38] Ghiyas-ud-Din Ariq Böke leszármazottját, Arpa Ke'unt helyezte a trónra, ami rövid életű kánokat váltott ki, amíg a "kis" Hasan 1338-ban elfoglalta Azerbajdzsánt. 1357-ben Jani Bég az Aranyból Horde egy évre meghódította a Chupanid által birtokolt Tabriz-t, véget vetve az Ilkhanate-maradéknak. [39]

A nyugat -európai bíróságok számos kísérletet tettek, hogy szövetséget kössenek a mongolokkal, elsősorban az Ilkhanátussal a 13. és a 14. században, a hetedik keresztes hadjárat környékétől kezdve (a nyugat -európaiakat a muszlimok és az ázsiaiak együttesen franknak nevezték) a keresztes háborúk korszaka). A muzulmánokkal (elsősorban mamelukokkal) szembeni ellenállásukban az Ilkhanátus és az európaiak ennek ellenére nem tudták kielégítően egyesíteni erőiket közös ellenségükkel szemben. [40]

A kínai székhelyű Yuan-dinasztiával ellentétben, amely kizárta a bennszülött lakosságot a magas tisztségek ellenőrzésének megszerzéséből, az Ilkhanátus egy közép-ázsiai-perzsa ("tádzsik") közigazgatáson keresztül, turkó-mongol katonatisztekkel együttműködve uralta területüket. Nem minden perzsa adminisztrátor volt muszlim vagy a hagyományos család tagja, amely a seljuqokat és khwarazmiakat szolgálta (például a Juvayni család). Például az Ilkhanate vezír 1288 és 1291 között Sa'd al-Dawla volt, zsidó, míg a jeles vezír és történész Rashid-al-Din Hamadani zsidó hittérítő volt az iszlámhoz. [41]

Az Ilkhanate mongolok életmódjukban nomádok maradtak a dinasztia végéig. Nomád útvonalaik Irak középső részét, Északnyugat -Iránt, Azerbajdzsánt és Örményországot érintették. A mongolok közvetlenül Irakot, a Kaukázust, valamint Nyugat- és Dél -Iránt igazgatták, kivéve Grúziát, a mardini Artuqid szultánt, valamint Kufát és Lurisztánt. A Qara'unas mongolok autonóm birodalomként kormányozták Khoraszánt, és nem fizettek adót. Herat helyi Kart -dinasztiája is autonóm maradt. Anatólia volt az Ilkhanátus leggazdagabb tartománya, amely a bevételeinek egynegyedét biztosította, míg Irak és Diyarbakir együttesen a bevételek mintegy 35 százalékát szolgáltatta. [42]

1330 -ban Abházia annektálása a Grúz Királyság újraegyesítését eredményezte. Azonban az Il-kánok által Grúziától kapott tiszteletdíj mintegy háromnegyedével süllyedt 1336 és 1350 között háborúk és éhínségek miatt. [43]

Az Ilkhanate megjelenése fontos történelmi hatással volt a közel -keleti régióban. Az egységes Mongol Birodalom létrejötte jelentősen megkönnyítette a kereskedelmet és kereskedelmet Ázsiában. Az Ilkhanate és a Kínában székhellyel rendelkező Yuan -dinasztia közötti kommunikáció ösztönözte ezt a fejlődést. [44] [45] A császári Kína sárkányruháját az ilkhanidák használták, a kínai Huangdi (császár) címet az ilkhanidák használták a kínai politika rendszerének mongoljaira gyakorolt ​​nagy befolyása miatt. A kínai karakterekkel ellátott pecséteket maguk az Ilkhanidák hozták létre a Yuan -dinasztiától kapott pecsétek mellett, amelyek egy kínai kormányszervezetre utalnak. [46]

Az Ilkhanátus elősegítette az utat a későbbi Safavid -dinasztikus állam, és végső soron a modern Irán országa számára is. Hulagu hódításai megnyitották Iránt is a kínai befolyás ellen keletről. Ez az utódai pártfogásával kombinálva fejlesztené Irán építészeti kiválóságát. Az ilkánok alatt az iráni történészek is áttértek az arab nyelvű írásról a perzsa nyelvükön való írásra. [47]

A kettős könyvelés alapjait az Ilkhanate merdiban gyakorolták, majd az Oszmán Birodalom elfogadta. Ezek a fejlemények függetlenek voltak az Európában alkalmazott számviteli gyakorlatoktól. [48] ​​Ezt a számviteli rendszert elsősorban a társadalmi-gazdasági szükségletek eredményeként fogadták el, amelyeket Ghazan Khan 1295-1304-es mezőgazdasági és költségvetési reformjai hoztak létre.

Ilkhan, mint törzsi cím a 19. és 20. századi Iránban Szerk

Az Ilkhan cím a 19. században újból előkerült a dél -iráni Qashqai nomádok körében. Jan Mohammad Khan 1818/19 -től kezdte használni, és ezt a Qashqai összes vezetője folytatta. Az utolsó Ilkhan Nasir Khan volt, aki 1954 -ben a Mossadeq támogatása után száműzetésbe szorult. Amikor 1979 -ben visszatért az iszlám forradalom idején, nem tudta visszanyerni korábbi pozícióját, és 1984 -ben a Qashqai utolsó ilkánjaként halt meg. [49]

Ilkhanate, Lámpák főnixszel, selyemmel és arannyal, Irán vagy Irak, 14. század.


Először Ilkhan

Az Ilkhanate -dinasztia tényleges alapítója Hulagu kán volt, Dzsingisz kán unokája, mind Möngke kán, mind Kublai kán testvére. Möngke elküldte őt, hogy hozzon létre egy szilárd toluid irányítást a Közel -Kelet felett, és parancsot adott neki, hogy amikor feladata teljesül, térjen vissza Mongóliába. [12] Amikor 1255 -ben vagy 1256 -ban átvette Baiju -t, azzal vádolták, hogy a muszlim királyságokat nyugatra "egyiptomi határokig" hajtja alá. Ez a megszállás vezette a türkméneket nyugatra, Anatóliába, hogy megszökjenek a mongol törzsek elől. Dinasztiáját a Transoxianától Szíriáig terjedő Mongol Birodalom délnyugati részén alapította. 1256 -ban, illetve 1258 -ban megsemmisítette az Ismaili Nizari Hashshasinokat és az Abbasid kalifátust. Ezt követően eljutott Gázáig, és rövid időre meghódította Ayyubid-Szíriát.

Möngke halála miatt Hulagu kénytelen volt visszatérni a perzsa szívből Khuriltai előkészítésére (új vezető kiválasztása). Kis erőt hagyott maga mögött, hogy folytassa a mongol előrenyomulást, de ezt Palesztinában 1260 -ban megállította az egyiptomi mamlukok kezében lévő Ain Jalut csatában elkövetett nagy vereség. Geopolitikai és vallási kérdések, valamint Hulagu szolgálatában álló három Jochid herceg halála miatt Berke 1262-ben nyílt háborút hirdetett Hulagu ellen, és valószínűleg visszahívta csapatait Iránba. Mamluk történészek szerint Hulagu megölhette Berke csapatait, és nem volt hajlandó megosztani háborús zsákmányát Berke -vel.

A keleti Yuan -dinasztia barátságos kapcsolatot tartott fenn, és névleges fennhatósága az Ilkhanátus felett volt, egészen az utóbbi 1330 -as évek bukásáig. [13] [14] Hulagu leszármazottai a következő nyolcvan évben Perzsiában uralkodtak, és sok vallást toleráltak, beleértve a sámánizmust, a buddhizmust és a kereszténységet, és végül 1295 -ben felvették az iszlámot államvallásnak. Ennek ellenére az átalakítás ellenére az Ilkhanok továbbra is ellenzik a mamlukokat. (akik legyőzték mind a mongol megszállókat, mind a kereszteseket). Az ilkánok számos inváziót indítottak Szíriában, de sohasem tudtak jelentős teret nyerni és megtartani a mamelukok ellen, végül kénytelenek voltak feladni Szíria meghódítására irányuló terveiket, valamint a vazallusaik, a Rum szultánsága és az örmény királyság feletti fojtást. Cilicia. Ez nagyrészt a Mongol Birodalom polgárháborújának és az északi és keleti kánságok ellenségességének volt köszönhető. A Moghulisztánban lévő Chagatai kánság és az Arany Horda fenyegette a Kaukázus és Transoxiana Ilkhanátusát, megakadályozva a nyugati irányú terjeszkedést. Az Ilkhanate még Hulagu uralkodása alatt is nyílt hadviselést folytatott a Kaukázusban a mongolokkal az orosz pusztákon.

Hulagu sok kínai tudóst, csillagászt vitt magával, és a híres perzsa csillagász, Nasir al-Din al-Tusi megtudta a kínai számítási táblázatok módját. [15] Az obszervatóriumot Maragheh dombon építették.


Irán-iraki háború

1980 Szeptember 22. - Megkezdődik az iráni -iraki háború, amely nyolc évig tart.

1981 Január - Elengedik az amerikai túszokat, 444 nap fogságban véget érnek.

1981 Június - Bani -Sadr elnököt elbocsátják, majd később Franciaországba menekül.

1985 - Miután az Egyesült Államok és a Szovjetunió leállította a fegyverellátást, az Egyesült Államok titkos fegyverügyletek felajánlásával megpróbálta megnyerni a túszokat Libanonban. Ezt később Irán-Contra ügyként fogják ismertté tenni.

1988 Július - Az USS Vincennes tévesen lelőtt egy Iran Air Airbuszt.


Az Ilkhanate muszlim helyett keresztény (nesztoriánus vagy ortodox) lesz.

Tehát azt mondom, hogy a legjobb módja annak, hogy az Ilkhanate keresztény legyen, ha a 6. kánjukkal, Bayduval kezdenénk. Baydunak nagyon külső rokonszenvei voltak a kereszténységgel, keresztet viselt, és lehetővé tette keresztény templomok építését. Uralma azonban nagyon rövid volt, körülbelül fél évig tartott, míg meg nem döntötték egy polgárháborúban unokatestvére, Ghazan ellen, aki teljesen áttért az iszlámra. A polgárháborút megelőző hónapokban Baydut felszólították, hogy szabaduljon meg Ghazantól, de ő nem volt hajlandó ezt családi kötelékből (unokatestvérek) megtenni.

Tehát az alt timeline lehetővé teszi, hogy Baydu hallgassa meg az embereket, akik azt mondják neki, hogy szabaduljon meg Ghazantól. Baydu megölte Ghazant és fiait, megerősítve uralmát a kánság felett.

Az Ilkhanate sokáig szövetséget kívánt a nyugati keresztény uralkodókkal közös ellenségeik, nevezetesen az egyiptomi mamlukok elleni küzdelemhez. Ez azonban valójában soha nem történt meg, mivel a nyugati katolikus uralkodók megkövetelték, hogy a mongolok térjenek át a katolikus vallásra, és maguk a mongolok követeljék a tiszteletadást és a behódolást.

Tegyük fel, hogy kompromisszumra jutnak, Baydu beleegyezik, hogy hivatalosan a keleti egyházhoz tér, de lehetővé teszi az istentisztelet szabadságát minden keresztény számára, és nem korlátozza az olyan dolgokat, mint a hittérítés és a zarándoklatok. Cserébe a keresztes államok utolsó maradványai hűségesküt tesznek neki, és adót fizetnek. Baydu beleegyezik, és feleségül veszi a Lusignan -dinasztia egyik tagját.

Mindez alig néhány évvel Acre bukása után, a kilencedik és az idővonalunk szerinti utolsó keresztes hadjárat csupán 20 évvel ezelőtt történt. a ciprusi luzignai királyok sürgetésére VIII. Bonifác pápa új keresztes hadjáratot hív.

Phillip francia vásár a csatlakozik a keresztes hadjárathoz azzal a feltétellel, hogy elutasítják a templomosokkal szembeni tartozásait. A templomosok csak akkor fogadják el ezeket a feltételeket, ha a keresztes hadjárat sikeres. Ugyanezek az adósságok vezettek ahhoz, hogy Phillip elpusztítsa a templomos rendet az idővonalunkon.

a Francia Királyság és az Ilkhanátus egyetért a tervben, amelyet évszázadokkal korábban javasolt Phillips nagyapja, Saint Louis, a francia erők magát Egyiptomot támadják, míg az Ilkhanátus Szírián keresztül hatol be, és két útra osztja a mamluk erőket. Tegyük fel tehát, hogy a kétirányú támadás sikeres, és új katolikus keresztes állam jön létre Egyiptomban, míg az Ilkhanátus átveszi az irányítást Levant és Szíria felett. A ciprusi király hűségesküt esküszik Baydunak, míg az új Egyiptomi Királyság évente tiszteletdíjat küld, de névlegesen független.

Szóval hova menjünk innen? Az Ilkhanate által uralt emberek továbbra is nagyrészt muzulmánok. Baydu egy ideig folytatja a vallási tolerancia mongol hagyományát, bár nagyban kedvez a keleti egyháznak, lassan adókat vezet be a nem keresztény lakosságra, miközben új egyházakat épít és előmozdítja a keleti egyház missziós munkáját. A lakosság évtizedek alatt lassan áttért a kereszténységre, és elterjedt az Ilkhanate fővárosból, Tabrizból.

Ez az Ilkhanate ezen a ponton elég instabil lesz, az Ilkhanate alatt álló keleti uralkodók közül sokan nem fognak különösebben szeretni keresztények alatt lenni, ami szerintem polgárháborút okozna valahol a következő évtizedekben. Hasonlóan a mi idővonalunkhoz, az Ilkhanátus fokozatosan polgárháborúba esik, és számos államra bomlik, a nyugati területeken keresztényekre, keletre pedig az iszlámra.

Tehát mi lesz a következménye az Ilkhanate megy keresztény? Nos, először Törökország nem létezhet úgy, ahogy mi ismerjük. A rum szultánjai eltűntek az idővonalunkban az Ilkhanate alatt, és számos Beylik -ként szétestek. Egy keresztény Ilkhan valószínűleg nem engedné meg, hogy a török ​​muszlimok kormányozzák magukat, így valószínűleg keresztény kormányzókat neveznek ki a térségbe, ők pedig örmények, mivel a Kilikiai Örmény Királyság már évek óta az Ilkhanátus vazallusa volt. A mai Anatólia talán sokkal örményebb, mint török ​​ebben az idővonalban.

Ezenkívül a Bizánci Birodalom nem esett le ebben az idővonalban, mivel erősen török ​​Anatólia nélkül nincsenek oszmánok. Az oszmánok hiánya olyannyira megváltoztatja a történelmet, hogy könyvet írhatnék róla, és még mindig nem fedezhetem fel mindent. Mivel teljes altörténeti kört rángatok ide, élő Bizánccal és örmény Anatóliával, továbbmegyek.

Az asszírok sokkal jobban járnának ebben az idővonalban, mint a miénk, mivel már gyakorolták a nesztoriánus kereszténységet. Láttam az Ilkhanate és az utódállam vezetőit, hogy vallásaikkal együtt magukévá tegyék az asszír kultúrát, hasonlóan ahhoz, ahogyan a szeldzsukok egyre inkább perzsává váltak hódításuk után. A mai modern Irakban és Kuvaitban nagy asszír nemzet élhet. A pokolba, hogy az asszír államnak mongol eredetű dinasztiája lehet a mai napig. Őrülten hangzik egy Borjigin asszír dinasztia Bagdadban. Még Bagdadnak is hívnák? Talán nevezd át Babilóniára, vagy valami hasonlóra.

Fogalmam sincs, mit szeretne a Levant ebben az idővonalban. Kezdésként kétlem, hogy Európa keresztény nemzetei beleegyeztek volna Izrael létrehozásába, ha ez a keresztények kitelepítését jelentené, Talán a nagyobb asszír állam része lenne korábban, vagy egy új kultúra, amely ötvözi az asszír, mongol, arab, és kialakulhat a latin kultúra.

Nem vagyok benne biztos, hogy Egyiptom katolikus marad. Nem tudom, mi volt Egyiptom etnikai és vallási felépítése a teoretizált hódítás során ezen az idővonalon. Tudom azonban, hogy az egyiptomi mamlukiai kormány sok kopt megtérést kényszerített ki. Mivel ebben az idővonalban a mamluk uralom Egyiptomban csak körülbelül 40-50 évig tartott, sokkal több kopt lenne Egyiptomban. Talán a keresztes felső osztályt megdöntik kopt alanyaik, vagy kopt stílusokat és kultúrát alkalmaznak, hogy megkönnyítsék uralmukat a föld felett.

Kelet -Perzsia és India egy másik történet. A nyugatra eső keresztény nemzetekkel Timur talán nem győz annyit, mint a mi idővonalunkban, erős Timurid birodalom nélkül nem biztos, hogy létezik mogul birodalom, így Indiát különböző független hercegek/szultánok irányítják egészen a gyarmatosításig.

A templomos rend még mindig ott van, nem mintha sokat tennének. Hasonló szerepben lennének, mint a Knights Hospitaler, más néven a Máltai Rend. Láttam, hogy a templomosok a reformációig Róma banki karjaként működnek. Ha már Máltáról beszélünk, akkor a szigetet soha nem adják át a rendnek az idővonalunkon, mivel nincsenek oszmánok.

Összefoglalva: ha az Ilkhanátusnak sikerült sikeresen kereszténységre térnie, a régió teljes története drámaian megváltozik. erős független örmény és asszír államokhoz vezet.


Szétesés

Az 1330-as években a fekete halál kitörése rombolta meg az Ilkhanate birodalmat. Az utolsó il-kán Abu Szaid és fiait megölte a pestis. [21]

1330 -ban Abházia annektálása a Grúz Királyság újraegyesítését eredményezte. Azonban az Il-kánok által Grúziától kapott tiszteletdíj 1336 és 1350 között mintegy háromnegyedével süllyedt el háborúk és éhínségek miatt. [22] Szintén anatóliai Beylikek, akik megszabadultak az Ilkhanate szuerenaitástól. [ idézet szükséges ]

Abu Szaíd 1335 -ös halála után az Ilkhanátus gyorsan felbomlani kezdett, és több rivális utódállamra szakadt szét, leginkább a jalajiridákra. Hasar leszármazottját, Togha Temür -t, aki az utolsó homályos Ilkhan színlelő volt, 1353 -ban meggyilkolták a Sarbadars. Timur később államot faragott a jalayiridákból, állítólag a régi kánság helyreállítására. Rashid-al-Din Hamadani történész 1315 körül egyetemes történelmet írt a kánoknak, amely sok anyagot nyújt történetükhöz. 1357-ben az Arany Horda egy évre meghódította a Chobanidok által birtokolt Tabrizot, véget vetve az Ilkhanate visszatérésének utolsó reményének. Ilkhanate halála után a Kiliciai Örmény Királyság elvesztette a mongol védelmet a mamlukok ellen, és 1375 -ben elpusztították.


Örökség

A mongolok története
Dzsingisz kán előtt
Khamag mongol
Mongol Birodalom
Khanates
- Chagatai kánság
- Arany Horda
- Ilkhanate
- Yuan -dinasztia
Észak -jüan
Timurid Birodalom
Mogul Birodalom
Krími kánság
Sibir kánság
Nogai Horda
Asztrakán kánság
Kazanyi kánság
Zunghar Khanate
Mongólia Qing alatt
Külső-Mongólia (1911-1919)
Kínai Köztársaság (Mongólia megszállása)
Mongol Népköztársaság (Külső -Mongólia)
Modern Mongólia
Mengjiang (Belső -Mongólia)
Kínai Népköztársaság (Belső -Mongólia)
Burjatiai Köztársaság
Kalmyk Köztársaság
Hazara mongolok
Aimak mongolok
Idővonal
szerkesztőmező

BCE
Őstörténet
Proto-elámi civilizáció 3200–2800
Elamit dinasztiák 2800–550
Bactria-Margiana komplexum 2200–1700
Mannai Királyság 10–7 és#160cent.
Medián Birodalom 728–550
Achaemenid Birodalom 550–330
Szeleukida Birodalom 330–150
Görög-Baktriai Királyság 250-125
Pártus Birodalom 248 – CE 𧇠
CE
Kushan Birodalom 30–275
Szászánida Birodalom 224–651
Heftalit Birodalom 425–557
Kabul Shahi királyság 565–879
Patriarchális kalifátus 637–651
Umayyad kalifátus 661–750
Abbasid kalifátus 750–1258
Tahirid -dinasztia 821–873
Alavid -dinasztia 864–928
Saffarid -dinasztia 861–1003
Samanid dinasztia 819–999
Ziyarid dinasztia 928–1043
Buyid -dinasztia 934–1055
Ghaznavid Birodalom 975–1187
Ghurid dinasztia 1149–1212
Seljuq Birodalom 1037–1194
Khwarazmian dinasztia 1077–1231
Ilkhanate 1256–353
Kartids dinasztia 1231–389
Muzaffarid -dinasztia 1314–1393
Chupanid dinasztia 1337–1357
Jalayerid dinasztia 1339–1432
Timurid Birodalom 1370–1506
Qara Qoyunlu turkomanok 1407–1468
Aq Qoyunlu Turcomans 1378–1508
Safavid Birodalom 1501–1722
Mogul Birodalom 1526–1857
Hotaki -dinasztia 1722–1729
Afsharid dinasztia 1736–1750
Zand -dinasztia 1750–1794
Durrani Birodalom 1794–1826
Qajar -dinasztia 1794–1925

Az Ilkhanate megjelenése fontos hatással volt erre a régióra. A Mongol Birodalom jelentősen megkönnyítette a kereskedelmet Ázsiában. Az Ilkhanate és a Kínában székhellyel rendelkező Yuan -dinasztia közötti kommunikáció ösztönözte ezt a fejlődést. [20] [21]

Az Ilkhanate segített utat nyitni a későbbi Safavid -dinasztikus állam, és végső soron a modern Irán országa előtt is. Hulagu hódításai megnyitották Iránt is a kínai befolyás ellen keletről. Ez az utódai pártfogásával kombinálva fejlesztené Irán építészeti kiválóságát. Az Il Khanok alatt az iráni történészek is áttértek az arab nyelvű írásról a perzsa írásra. [22]

A kettős könyvelés alapjait az Ilkhanate merdiban gyakorolták, majd az Oszmán Birodalom elfogadta. Ezek a fejlemények függetlenek voltak az Európában alkalmazott számviteli gyakorlatoktól. [23] Ez a számviteli rendszer elsősorban társadalmi-gazdasági szükségletekből jött létre, amelyeket Ghazan Khan 1295-1304-es mezőgazdasági és költségvetési reformjai okoztak.


A Török Köztársaság parlamenti demokrácia. All Turkish citizens over the age of 18 have the right to vote.

The head of state is the president, currently Recep Tayyip Erdoğan. The prime minister is head of government Binali Yıldırımis the current prime minister. Since 2007, presidents of Turkey are directly elected, and the president appoints the prime minister.

Turkey has a unicameral (one house) legislature, called the Grand National Assembly or Turkiye Buyuk Millet Meclisi, with 550 directly elected members. Parliament members serve four-year terms.

The judicial branch of government in Turkey is rather complicated. It includes the Constitutional Court, the Yargitay or High Court of Appeals, the Council of State (Danistay), az Sayistay or Court of Accounts, and military courts.

Although the overwhelming majority of Turkish citizens are Muslims, the Turkish state is staunchly secular. The non-religious nature of Turkish government has historically been enforced by the military since the Republic of Turkey was founded as a secular state in 1923 by General Mustafa Kemal Ataturk.


Ilkhanate Timeline - History

4200 BC : Susa is founded in western Persia
3100 BC : Tables in proto-Elamite script
2700 BC : a first dynasty creates the Elamite kingdom (non Semitic) in western Persia with capital in Susa
2350 BC : The Akkadians conquer Susa
2180 BC : the Akkadian empire is destroyed by the Guti, who invade from the north, and the Elamites of Susa regain their independence
2007 BC : the Elamites of Susa capture Ur
2000 BC : the game of chess ("shatranj") develops in Persia
1340 BC : King Untash-Napirisha of Elam founds a new capital at Chogha Zanbil
836 BC : Shalmaneser II, King of Assyria, defeats the Medes, who rule in Persia
722 BC : Dayaukku/De oces founds the Median dynasty
710 BC : Daiukku founds the new capital of the Medians/Persians at Hakmataneh/Ecbatana (Hamadan)
700 BC : Achaemenes founds the Achaemenid dynasty of Persia in Anshan, subject to Media
675 BC : Khshathrita/ Phraortes unites the Median tribes and expels the Assyrians from northeastern Iran
653 BC : the Scythians invade the Median empire (northeast Persia)
646 BC : king Ashurbanipal of Assyria raids the Elamite capital Susa in Persia
626 BC : the Medians/Persians defeat the Scythians
625 BC : Median king Cyaxares moves the capital to Ecbatana (Hamadan)
615 BC : the Medes capture Assyrian cities
612 BC : the Babylonians, led by king Nabopolassar, and their allies the Medes, led by Cyaxares, destroy the Assyrian capital of Nineveh (as well as Nimrud) and split the Assyrian empire (Mesopotamia to Babylon and Elam to Media) while Egypt recovers control of Palestine and Syria
600 BC : Zarathustra forms a new religion in Persia
559 BC : Cyrus Achaemenian unifies Elam, and moves the capital of the Achaemenids to Susa
550 BC : Cyrus Achaemenian defeats Astyages, emperor of the Medes, conquers its capital Ecbatana (Hamadan), and unifies Media and Elam in the Persian empire
546 BC : Cyrus overthrows Croesus of Lydia
539 BC : Cyrus of Persia sacks Babylon and frees the Jews
530 BC : Cambyses becomes king of Persia
525 BC : Cambyses of Persia conquers Egypt at the battle of Pelusium
522 BC : Cambyses dies and civil War erupts in Persia
521 BC : Darius becomes king of Persia and divides Persia into satrapies
521 BC : Darius of Persia expands the Persian empire beyond the Indus River
518 BC : Darius founds the new capital of Persia, Persepolis
514 BC : the Persian kind Darius invades Scythia
500 BC : Darius makes Aramaic the official language of the Persian empire
499 BC : Ionian cities revolt against Persian domination
498 BC : Ionian cities helped by Athens sack Sardis but are beaten at the Battle of Ephesus
492 BC : Darius of Persia attacks Thrace and Macedonia but the fleet is destroyed by a storm before it can reach Athens
490 BC : Darius invades mainland Greece to punish Athens but loses at the battle of Marathon
486 BC : The satrapy of Egypt and Judah revolt
485 BC : Darius dies and Xerxes becomes king of Persia
480 BC : Xerses, king of Persia, invades Greece and wins the battle of Thermopylae, but is defeated at the naval battle of Salamis because the Greeks employ the faster trireme boats
479 BC : The Greeks defeat the Persians at the battle of Plataea and expel the Persians from Europe
465 BC : Artaxerxes I Longimanus becomes king of Persia
424 BC : Xerxes II becomes king of Persia
404 BC : Artaxerxes II Mnemon becomes king of Persia and loses Egypt
358 BC : Artaxerxes III Ochus becomes king of Persia
343 BC : Artaxerxes III destroys Sidon that has revolted and invades Egypt
336 BC : Darius Codomannus becomes king of Persia
334 BC : Alexander defeats the Persian army at the Dardanelles
333 BC : Alexander invades the Persian empire from Syria to Palestine
331 BC : Alexander the Great conquers Persia and destroys Persepolis, ending the Achaemenid dynasty
329 BC : Artaxerxes V dies, last of the Achaemenians
323 BC : Alexander the Great dies at Babylon and his empire is carved into three empires: Cassander rules over Greece and Macedonia, Lysimachus rules over Thracia and Asia Minor, Ptolemy rules over Egypt, Judea, Syria, Mesopotamia and India
312 BC : Ptolemy's general in Syria, Seleucus Nicator, declares himself satrap of Babylon
305 BC : Seleucus Nicator establishes a kingdom ranging from Syria in the west to India in the east and founds the Seleucid dynasty with capital in Seleucia (Iraq)
303 BC : Seleucus grants Punjab and Afghanistan to Chandragupta Maurya
282 BC : Seleucus defeats and kills Lysimachus and thereby conquers Asia Minor
281 BC : Seleucus is murdered by the king of Thracia and is succeeded by his son Antiochus who transfers the capital to Antiochia
250 BC : Diodotos, a Macedonian ruler of the satrapy of Bactria (Afghanistan), declares its independence from the Seleucids
250 BC : the Parni invade the satrapy of Parthia (northern Iran) and found the Parthian empire with capital in Ctesiphon (near Seleucia) and Arsaces as ruler (founder of the Arsacid dynasty)
248 BC : Tiridates leads the Parthians to independence from the Seleucids
246 BC : defeated by Ptolemy III Euergetes, the Seleucid empire loses eastern lands to the Parthians and to Pergamum
239 BC : Bactria declares independence from the Seleucids
198 BC : the Seleucids under Antiochus III conquer Palestine and Phoenicia from the Ptolemaics
192 BC : the Seleucids under Antiochus III are defeated by the Romans in Thracia
190 BC : Bactrian king Euthydemus defeats Seleucid king Antiochus III at Magnesia
188 BC : Pergamum conquers the Seleucid lands of Lydia, Phrygia, Lycaonia, Pisidia
185 BC : Parthians under Priapatius expand into Seleucid eastern Iran
175 BC : Mithraism (an offshoot of Zoroastrianism that worships Ahura Mazda as the sole and creator god) is born in Bactria
170 BC : Batrian king Demetrios I expands Bactria to northwestern India
155 BC : Bactrian king Menander invades northwestern India
145 BC : the Kushan (Yuezhi), nomadic tribes expelled from China by the Hsiungnu (Huns), overthrow the kingdom of Bactria and pushes the Scythians south to Iran and India
141 BC : the Parthians of Mithradates I conquer Media and Elam from the Seleucids, while Edessa becomes de-facto independent
135 BC : the Kushan establish their capital in Kabul
127 BC : the Parthians under Phraates II are defeated by the Scythians
126 BC : the Parthians under Artabanus II conquer Babylonia from the Seleucids, who now control only Syria
124 BC : the Parthians under Artabanus II are defeated again by the Scythians and Mithridates II succeeds Artabanus II as king of Parthia
53 BC : the Parthians led by Orodes II defeat the Romans at Carrhae (Syria)
20 BC : a treaty between Rome and the Parthians fixes the boundary between the two empires along the Euphrates river (Iraq)
78 AD : Kanishka, king of the Kushan, enlarges the kingdom from Bactria into Uzbekistan, Kashmir, Punjab, moves the capital to Peshawar and promotes Buddhism instead of Zoroastrianism
116 : Roman emperor Trajan defeats the Parthian king Vologezes III and conquers Mesopotamia, including the Parthian capital Ctesiphon
224 : Ardashir, descendant of the priest Sassan, seizes the throne of Persia/Parthia, ends the Arsacid dynasty, and becomes the first Sassanid king with capital in Istakhr (near Persepolis) and Zoroastrianism as the official religion
225 : Ardashir I Sassanid defeats Artabanus V, last Parthian ruler, and moves the capital to Ctesiphon
233 : Ardashir I Sassanid conquers Kushan
244 : Shapur I becomes king of the Sassanids and attacks Rome
250 : Shahpur I establishes the library of Jondi Shahpur, one of the largest in the world
256 : the Persians/Sassanids conquer Dura Europus in Mesopotamia
241 : Mani, a thinker from Ecbatana, begins to preach in Seleucia-Ctesiphon
276 : Mani is crucified by the Sassanids for tring to incorporate Judaism, Christianity and Zoroastrianism into one religion ("manicheism")
298 : the Sassanids sign a peace treaty with Rome
363 : the Sassanid king Shapur II defeats the Roman emperor Julian and recapture Nisibis and Armenia
379 : Shapur II died after conquering Arabia and reaching the border with China
451 : Zoroastran Persia (Sassanids) defeats Christian Armenia
460 : Persian king Firuz persecutes Jews, who emigrate to Arabia
484 : Zoroastran Persia and Christian Armenia sign a treaty that allows the Armenians to keep their religion
528 : the Sassanid intellectual Mazdak advocates the abolition of private property, the division of wealth, nonviolence and vegetarianism
531 : Khusro I ascends to the Sassanid throne and is influenced by Mazdakism
560 : the Sassanid king Khusro I builds the Palace of the Great Arch in Ctsiphon
579 : the Sassanid king Khusro I dies and is succeeded by Khusro II
590 : the Sassanid king Khusro II launches a new attack against Byzantium
600 : the Zoroastrian high priest Tanar establishes the canon of the Avesta
614 : the Sassanids capture Jerusalem from Byzantium
619 : the Sassanids capture Egypt from Byzantium
623 : Byzantine troops destroy the fire temples of Persia (in revenge for the Persian desecration of Jerusalem)
626 : the Sassanids besiege Byzantium
627 : the Sassanid king Khusrau II is defeated by Roman emperor Heraclius at Niniveh
628 : Khusrau II is assassinated by his troops while the Romans retake Syria from the Sassanids
632 : the Sassanid queen Purandokht signs a peace treaty with Byzantium
636 : the Arabs capture Ctesiphon, the last Sassanid is assassinated in Merv and the Sassanid empire ends
600 : Steel is invented in Iran (Persia)
600 : Steel is invented in Iran (Persia)
630 : Seven emperors are raised to the throne of Iran in four years
632 : Abu Bakr, one of Mohammed's followers and the first Muslim caliph ("prophet's successor"), quells upheavals throughout Arabia and declares war on the Roman and Persian (Sassanid) empires
650 : the Arabs conquer the whole of Persia
697 : the Arabs force the Persians to abandon the Pahlavi alphabet in favor of the Arabic script
720 : the Zayids do not recognize the imam Baqir and cause a split within the shiites
749 : Abu 'l-'Abbas Saffah, whose army is led by the Persian general Abu Muslim Khorasani, replaces the Umayyad dynasty with the Abbasid dynasty
840 : Sibovayh, a Persian scholar, codifies the Arabic grammar and writes the first Arabic dictionary
850 : the Persian mathematician Khwarazmi founds Algebra and invents the Arabix numerals
867 : the Saffarids (shiite) in eastern Persia become virtually independent
879 : the Safarid ruler Yaqub Leys revolts against the Arabs and unifies most of Persia
899 : the Samanids defeat the Saffarids and expand their empire to Persia but adopt the Persian language
945 : the Buyids (shiite) descend from the Caspian Sea, and invade Abbasid Persia
949 : Adud Dawla of the Buyid dynasty adopts the Persian imperial title shah
950 : Pahlavi, the language of Persia, is reformed according to the Arabic script
962 : the Ghaznavid kingdom is founded in Afghanistan (at Ghazni) by Alp-tegin, a Turkic slave soldier of the Samanids
977 : the Buyid shah Adud Dawla conquers Baghdad and seizes effective control of the caliphate from the Abbasids
977 : Sebaktigin, king of the Ghaznavid kingdom, invades northern India and Central Asia
999 : the Ghaznavids of Afghanistan defeat the Samanids of Persia in Khurasan and the Qarakhanids seize Bukhara
1030 : Mahmud Ghazni dies and the Ghaznavid empire declines
1038 : the Seljuks, led by Toghrul Beg, defeat the Ghaznavids near Merv and invade Persia, moving their capital to Isfahan
1055 : the Seljuks defeats the Buyids, invade Mesopotamia and install themselves in Baghdad under the suzerainty of the Abbasids
1091 : the Seljuqs move their capital to Baghdad
1092 : Mohammed I ibn Malikshah dies and the Seliuq empire breaks up into independent kingdoms in Iran, Iraq, Syria and Anatolia (Rum)
1118 : Mohammed I ibn Malikshah dies and the Seliuq empire breaks up into independent kingdoms in Iran, Iraq, Syria and Anatolia
1153 : the Khwarazmis conquer Persia from the Seljuqs
1194 : the last Persian Seljuq ruler dies and Seljuq power collapses in Iran
1220 : the Mongols invade Transoxania (Bukhara and Samarkand) and Iran/Persia
1258 : the Mongols destroy the Abbasid caliphate of Baghdad (killing 800,000 people including the last Abbasid caliph), conquer Persia, Mesopotamia and Syria and establishing an Ilkhanate with capital in Baghdad
1260 : the Mamluks stop the Mongols in Syria and annex Syria
1263 : the Mongol leader Hulegu assumes the title of "Ilkhan" as ruler of Persia
1274 : the Persian astronomer Nasir Al-Din Tusi builds the Maraghah observatory
1294 : Kublai Khan dies and the empire fragments in khanates, one of them being the Ilkhanate, descendants of Hulegu, with capital in Tabriz
1295 : Ghazan, the Ilkhan, converts to Shia Islam, and the Ilkhanate becomes a sultanate
1301 : Shaykh Safi al-Din, of Kurdish descent, founder of the Safavid dynasty, founds a Sunni Sufi order in Uzbekistan, the Safaviyya
1334 : Sadr al-Din, Safi's son, claims to be a descendant of the founder of Islam, Mohammed
1335 : Abu Said dies and the Ilkhanate disintegrates
1365 : the turkic-speaking Timur overthrow the Chaghatai khanate and conquers Iran (Persia), the old Ilkhanate, establishing his capital in Samarkand
1351 : the turkic-speaking Qara Quyunlu dynasty establishes itself over northwestern Iran
1365 : the turkic-speaking Timur overthrow the Chaghatai khanate and conquers Iran (Persia), the old Ilkhanate, establishing his capital in Samarkand
1406 : the turkic-speaking Qara Quyunlu dynasty moves its capital to Tabriz
1413 : Timur's empire begins to disintegrate
1447 : the turkic-speaking Qara Quyunlu under Jahanshah conquer Shiraz
1447 : The Safaviyya master Shaykh Junayd transforms the Sufi order into a military movement and fights Christians in Georgia and Trebizond
1469 : The Turkic-speaking Aq Quyunlu dynasty takes control of most of Persia from the Timurids
1500 : The Shaybanid dynasty seizes Transoxania
1501 : Shah Ismail I (a 14-year old boy from the northwest who claims to be the hidden imam, a descendant of the seventh imam, a reincarnation of Khird, the mahdi and the spirit of Jesus and even assimilates legends from Buddhism and Zoroastrianism) founds the Safavid dynasty and declares Twelveer Shiism as the state religion persecuting Sunni Muslims
1502 : Ismail I conquers Tabriz
1509 : Ismail I conquers Baghdad, massacres Sunni Muslims and imposes Shia Islam on the Safavid empire
1510 : Ismail I conquers Herat
1514 : The Ottomans of Selim I defeat Shah Ismail I Safavid army at Chaldiran (Iran/Persia) thereby conquering Kurdistan and Armenia
1514 : Portugal conquers the port of Comorao (Bandar Abbas) to control trade in the Persian Gulf
1515 : Portugal conquers the port of Hormuz to control trade in the Persian Gulf
1524 : Ismail dies having united Iran/Persia and most of Afghanistan
1534 : the Ottomans capture Baghdad from the Safavids, helped by a popular insurrection of the Sunnis, but the Safavids survive in eastern Iran, Azerbajan and the southern Caucasus
1555 : the Ottoman empire conquers Mesopotamia from the Safavid empire with the Peace of Amasya
1587 : Safavid king Shah Abbas I creates a gunpowder-based military force with a slave army and economic revival
1597 : Safavid king Shah Abbas I moves the capital to Isfahan
1598 : Collapse of the Shaybanid dynasty in Transoxania, replaced by the Astrakhanid dynasty
1614 : The Safavids conquer Comorao (Bandar Abbas) from Portugal
1616 : The English East India Company acquires rights to trade freely in Iran
1622 : The Safavids take Hormuz from the Portuguese with help from the British
1623 : The Safavids capture Baghdad from the Ottomans and begin a 16-year war
1629 : The great mosque of Isfahan is completed
1638 : the Ottomans capture Baghdad from the Safavids
1639 : The Ottomans and the Safavids sign the Treaty of Zuhab that returns Mesopotamia to the Ottomans and gives the Caucasus to Iran
1642 : Safavid ruler Abbas dies and is succeeded by Abbas II that continues his construction projects
1656 : Safavid ruler Abbas II orders the forced conversion of Jews
1666 : Isfahan has 162 mosques, 48 colleges, 182 caravansaries, 273 public baths
1722 : Mahmoud Khan, an Afghan chieftain, revolts against the Safavids, invades Iran/Persia and captures Isfahan, thus ending the Safavid dynasty
1723 : Russia invades Iran from the north (Baku) and the Ottomans invade from the west
1725 : Mahmoud Khan of Persia is murdered by his cousin Ashraf
1725 : The Ottomans conquer Tabriz, Armenia and Georgia from Iran
1729 : Iranian/Persian general Nadir Kuli of northeastern Iran expels the Afghans and reinstates the Safavids to power
1735 : Nadir's Persian army defeats the Ottomans and regains Armenia, Georgia and Tabriz
1736 : The last Safavid dies and Nadir proclaims himself the new shah of Iran/Persia
1739 : Iranian/Persian general Nadir Shah invades India and sacks Delhi, stealing the Peacock Throne and the Koh-i-noor diamond
1740 : The Astrakhanid dynasty collapses and Uzebkistan and Turkmenistan are absorbed into Iran/Persia
1747 : Nadir Shah is assassinated and Iran/Persia, Turkmenistan, Uzbekistan and Afghanistan disintegrate
1747 : Ahmad Shah Duran, the Afghan commander of Nadir's bodyguard, proclaims himself the ruler of Afghanistan with capital in Kandahar and founds the Durrani dynasty
1750 : Karim Khan of the Zand tribe wins the civil war in Iran/Persia and establishes the Zand dynasty
1779 : Agha Mohammad Qajar of a Turkic tribe (a former slave who had been castrated) defeats the Zand and creates his own kingdom with capital in Tehran
1785 : The Astrakhanid dynasty is replaced by the Mangit dynasty in Bukhara
1794 : Agha Mohammad Qajar conquers all of Iran/Persia
1796 : Agha Mohammad Qajar crowns himself shah, thus terminating the Zand dynasty and founding the Qajar dynasty, and unifies Iran/Persia, Uzebkistan and Turkmenistan with farsi as the official language and Shiite Islam as the official religion
1797 : Agha Mohammad Qajar is murdered by his servants and succeeded by his nephew Fath Ali, who suppresses the Sufi order in Iran
1804 : Russia and Iran go to war over the Caucasus
1808 : France helps Iran train a new army
1813 : Iran loses the war against Russia and recognizes Russian rule over Georgia and Azerbajan (Treaty of Gulistan)
1814 : Britain and Iran ally at the Treaty of London
1823 : Ottoman Empire and Iran sign a peace treaty defining their borders
1828 : Iran (Persia) loses the Caucasus (Georgia, Armenia, Azerbaijan) to Russian (Treaty of Turkmanchay)
1834 : Fath Ali dies and his grandson Muhammad, with help from Britain and Russia, becomes shah of Iran and appoints his Sufi master Hajji Mirza Aqasi as prime minister, thus rehabilitating Sufism against the opposition of the ulema
1839 : Massacre of Jews in Meshed (Iran)
1844 : Sayyid Ali Muhammad proclaims himself to be the Bab (and later the Mahdi), the manifestation of the 12th imam and starts a new religion
1847 : Iran and the Ottomans sign the treaty of Erzurum
1848 : Muhammad dies and the 16-years old prince Nasir al-Din becomes shah of Iran with help from Britain
1849 : Shaykh Murtada/Morteza Ansari is recognized as the spiritual leader of all Shiites, the first time that religious leadership is concentrated in one person
1850 : The Bab is executed
1852 : Babists try to assassinate the shah and are massacred throughout Iran, they move to Ottoman Palestine and found the Baha'i faith
1856 : Britain defeats Iran at Herat in Afghanistan
1867 : Massacre of Jews in Barfurush (Iran)
1868 : Russia conquers Samarkand and Bukhara in Uzbekistan
1869 : Two million people die in Iran in three years of famine
1872 : Iran grants Baron DeReuter railway monopoly, mining rights and control of customs revenues
1879 : Britain invades Afghanistan which becomes, de facto, a British colony
1881 : Persia loses Turkmenistan to Russia
1889 : Pan-Islamic activist Jaman al-Din al-Afghani returns to Iran from the Ottoman land
1890 : Iran grants Britain a monopoly on tobacco but the population rises in protest
1896 : Nasir al-Din is assassinated by a follower of Jaman al-Din al-Afghani and Muzaffar al-Din becomes the new Iranian shah
1897 : Iran opens the first public school for girls
1905 : Constitutional revolution in Iran
Dec 1906 : The first democratically elected parliament in Iran approves a parliamentary constitution and appoints Morteza Gholi Khan Sanioddoleh as leader of the parliament
Jan 1907 : Muzaffar dies and his pro-Russian son Muhammad Ali becomes the new shah of Iran
1907 : Britain and Russia sign a treaty (Convention of St Petersburg) dividing Iran, Central Asia and Afghanistan into respective spheres of influence
May 1908 : The first oil well is drilled in the Middle East (Iran) by a British company
Jun 1908 : The shah Muhammad Ali crushes an insurrection with help from Russia and suspends the constitution
1909 : Britain organizes the Anglo-Iranian Oil Company to exploit the Iranian oil fields
Jul 1909 : A revolution led by Najaf Quli Khan deposes the shah and restores the constitution
Feb 1911 : Two Russian hitmen kill Morteza Gholi Khan Sanioddoleh
1911 : Russia invades the northern provinces of Iran and forces Iran to dissolve parliament and to restore the power of the shah
1915 : Refineries are constructed at Abadan
1918 : The first public school for girls opens in Iran
1919 : An Anglo-Iranian treaty turns Iran into a de-facto protectorate of Britain
1919 : Afghanistan gains independence from Britain
Feb 1921 : Cossack general Reza Khan seizes power in Iran with a coup and becomes war minister
1922 : Iran hires the US economist Arthur Millspaugh to run its finances
1925 : Reza Khan appoints himself as Shah of Persia, the Qajar dynasty ends and the Pahlavi dynasty begins, with a program of economic and cultural Westernization with a secular educational system
1927 : Iran opens a national bank under German management
1928 : Iran introduces a law code that replaces Islamic shariia
1929 : Iran's population is about 12 million and Tehran has about 250,000 people
1930 : The first Iranian-made film
1933 : Zahir Shah becomes king of Afghanistan
1935 : Reza changes Persia's name to Iran
1935 : Tehran University is founded
1936 : Iran bans the Islamic veil for women
1938 : A railway opens connecting the Caspian Sea to the Persian Gulf
1939 : Over 40% of Iran's foreign trade is with Germany
1940 : The Middle East produces only 5% of the world's oil
Aug 1941 : The 20-year old Reza Shah Pahlevi ascends to the throne of Iran when his father is deposed by British and Soviet troops for refusing to expel the many German advisors, and Iran becomes the main transit point for supplies going to the Soviet Union
Sep 1943 : Iran declares war on Germany
1946 : Britain and the Soviet Union withdraw from Iran
1951 : Mohammad Mossadegh becomes prime minister of Iran and nationalizes the Anglo-Iranian Oil Company
1953 : the USA's and the British secret services engineer a coup to remove Iran's prime minister Mohammad Mossadegh, and the USA replaces Britain as the main player in the Middle East
1955 : Turkey, Iraq, Pakistan, Iran and Britain sign the Baghdad Pact that de facto asserts British influence in the Middle Eastagainst the Soviet Union
1956 : Iran has 20 million people
1960 : Oil developing countries (Iran, Iraq, Kuwait, Saudi Arabia and Venezuela) found the OPEC
1962 : the shah Reza Pahlevi of Iran introduces a series of reforms (including women's suffrage) called "white revolution"
1963 : Iran begins an economic recovery during which GDP per capite will increase fives times in 15 years
1972 : The price of oil is $3 per barrel, double the price of 1970
Dec 1973 : The price of oil reaches $11.65 per barrel, almost four times what it was a year earlier
1973 : Iran cancels DeReuter's concessions under pressure from the religious establishment
1975 : The shah bans all political parties except the Iranian People's Resurence Party of prime minister Hoveyda
1976 : Iran has 34 million people
1977 : There are more university students from Iran than any other nationality in the USA
Jan 1978 : An anti-Khomeini article causes widespread anti-government demonstrations during which dozens of people are killed by the police
Feb 1978 : Riots erupt in Tabriz (Iran)
Aug 1978 : More than 420 people are killed when Islamists set fire to a movie theater in Abadan
Dec 1978 : One million people demonstrate in Tehran against the shah
Jan 1979 : The shah Reza Pahlevi leaves Iran
Feb 1979 : Iran becomes a theocratic republic led by the ayatollah Khomeini with a strong anti-USA posture ("Islamic Revolution") and strict Islamic laws (girls can legally be forced into marriage at the age of 13)
1980 : Iraq (Saddam Hussein) attacks Iran (Khomeini)
1980 : Iran's fertility rate is 6.5
1980 : Two women are elected to Iran's parliament
1981 : Ali Khamenei is appointed president of Iran
1982 : the Hezbollah is founded by a radical shiite group with the mission of creating an Iranian-style Islamic republic in Lebanon
1983 : Iraq uses chemical weapons against Iranian troops
1985 : Hezbollah suicide commandos organized by Iran blow up the US and French barracks killing 241 marines and 58 French soldiers
1985 : Husain Ali Montazeri and Hashimi Rafsanjani compete for power in Iran's parliament
1988 : a missile fired by a US warship downs an Iranian civilian airplane and kills all 290 passengers aboard
1988 : terrorists backed by Libya blow up a Pan Am plane over Scotland killing 259 people probably on behalf of Iran
1988 : the war between Iraq and Iran that has cost about one million lives ends with no winner
Jun 1989 : Khomeini dies and is replaced by Khamenei as supreme leader, while Rafsanjani wins the presidency over Montazeri
1989 : GDP increases 7% yearly on average through the mid 1990s
1992 : Riots against the regime
1992 : Iranian agents kill Sadegh Sharafkandi, the leader of the Kurdistan Democratic Party of Iran, in Berlin, Germany
1992 : The border with Turkmenistan reopens after 70 years
1995 : The population of Iran is 61 million
1997 : Mohammad Khatami, a reformist, is elected president of Iran, but the ayatollahs still control the army
1997 : Iranian cleric Hoseyn Ali Montazeri criticizes Ali Khameini's dictatorship and is placed under house arrest
Apr 1997 : Iranian intelligence agents murder four Iranian Kurds in Germany
1998 : The Iranian Tunneling Association is founded in Iran
1999 : A raid on a Teheran student dormitory by Iranian police and right-wing vigilantes triggers student riots
1999 : a raid on a Teheran student dormitory by Iranian police and right-wing vigilantes triggers student riots
2000 : Iranian reformist leader Saeed Hajjarian is almost killed in an assassination attempt
2002 : The exiled National Council of Resistance reveals that Iran is building a secret underground nuclear plant at Natanz
2002 : Qassem Suleimani is appointed to lead the al-Quds force of the Iranian Revolutionary Guards
2003 : Abdolmalek Rigi founds the Sunni terrorist group Jundullah to fight against the Iranian regime
2003 : students demonstrate in Teheran against the Iranian regime, helped by USA-based television stations and by radio stations run by Iranian exiles
2004 : A train accident kills 295 people in Iran
2004 : Iran's ayatollahs outlaw most of the opposition candidates so that parliamentary elections are won by the conservative party
2004 : Iran is accused by the USA of trying to build a nuclear weapon and accepts to stop enriching uranium
2004 : Qassem Suleimani's al-Quds funds and arms the Shiite militias in Iraq like the Mahdi Army to fight the USA
2005 : The exiled National Council of Resistance reveals that Iran is building a network of tunnels to connect 14 secret nuclear weapon sites
2005 : Anti-USA conservative politician Mahmoud Ahmadinejad (a former member of the Revolutionary Guard) wins presidential elections in Iran, refuses to dismantle Iran's nuclear program and calls for the destruction of Israel
2005 : Russia sells "defense" missiles to Iran
Mar 2006 : Sunni militants kill 22 people in Iran's Baluchi region
2006 : the Sunni group Jundullah kills 21 members of the security forces on a highway outside Zahedan, Iran
Feb 2007 : Sunni militants kill 11 people in Iran's Baluchi region
2007 : the USA accuses Iran of helping insurgents kill USA soldiers in Iraq
Mar 2008 : Iran's Suleimani helps arrange a ceasefire between the Iraqi Army and the Mahdi Army
Dec 2008 : A suicide bomber of the anti-Iranian group Jundaliah kills four people in Iran
May 2009 : Iran blames the Sunni group Jundullah for a suicide attack on a mosque of Zahedan that kills 25 people
Jun 2009 : supporters of opposition leader Mir Hossein Moussavi protest against rigged elections in Iran won by incumbent Mahmoud Ahmadinejad
Aug 2009 : Show trials of opposition leaders are broadcast live on television in Iran in the biggest purge since the founding of the Islamic Republic
Sep 2009 : The USA, Britain and France discover that Iran has built a secret uranium-enrichment facility near Qum
Oct 2009 : 42 people including several members of Iran's Revolutionary Guards are killed in a suicide bombing in the Baluchi region by Sunni group Jundallah
Jan 2010 : Iranian physicist Massoud Ali Mohammadi is assassinated
Sep 2010 : A bomb kills ten people in northwest Iran
Nov 2010 : Iranian nuclear scientist Majid Shahriari is killed and Fereydoon Abbasi Davani is wounded
Dec 2010 : Two suicide bombers of the Sunni Muslim group Jundollah kill 35 people in southeastern Iran during a Shiite ceremony in retaliation for the execution of the group's leader
Feb 2011 : Fereydoon Abbasi Davani is appointed to lead Iran's nuclear program
Jul 2011 : About two thirds of Iraq's counterterrorism missions are aimed at Iranian-backed militias
Sep 2011 : Iran's first nuclear plant goes into operation
Sep 2011 : Russia and China are the only countries to support Syria's crackdown on dissidents while even Syria's ally Iran distances itself from Assad's regime
Oct 2011 : The USA foils a plot by the Iranian Islamic Revolutionary Guards to assassinate the Saudi ambassador to the USA and to bomb the embassy of Saudi Arabia in the USA
Nov 2011 : An explosion kills Hassan Moqqadam, the head of Iran's missile program
Dec 2011 : The Iranian rial drops to its lowest level ever against the dollar due to increased sanctions by the USA
Jan 2012 : Iranian nuclear scientist Mostafa Ahmadi-Roshan is assassinated
Dec 2012 : Marziyeh Vahid Dastjerdi, the only female minister in 30 years of Iran's Islamic republic, is removed from office after a dispute with president Ahmadinejad
2012 : Qasem Soleimani leads Iran's efforts to help Assad of Syria against the rebels
Jun 2013 : Hassan Rouhani is elected president of Iran but real power remains in the hands of ayatollah Ali Khameini
Sep 2013 : For the first time since 1979 the president of the USA and the president of Iran speak on the phone
Oct 2013 : Sunni rebels kill 14 Iranian guards on the border with Pakistan and Iran retaliates by hanging 16 prisoners
2013 : Iran's fertility rate is 1.9
Apr 2015 : Iran signs a nuclear deal with the world powers
Apr 2015 : Sunni rebeles of Jaish-ul Adl kill 8 Iranian border guards
Jul 2015 : Iran signs a deal limiting its nuclear program in return for the United Nations to remove economic sanctions
Aug 2015 : Oil prices fall below $40 a barrel for first time since 2009
Feb 2016 : The first train to connect China and Iran takes 14 days through Kazakstan and Turkmenistan
Feb 2016 : Reformists allied with Rouhani make huge gains in the Assembly of Experts
Jun 2017 : ISIS's first attacks in Iran kill 12 people at Tehran's parliament and Khomeini mausoleum
Nov 2017 : Iranian dissident Ahmad Mola Nissi is assassinated in the Netherlands
Jun 2018 : Police in three European countries arrest an Iranian diplomat who was about to carry out a terrorist attack against Iranian dissidents
Dec 2017 : Popular protests erupt in Mashad and then spread to other cities after a leak reveals that the government spends billions of dollars on military and clerical agencies
May 2018 : Israel launches a wave of missile strikes on Iranian forces in Syria, after coming under rocket fire
Aug 2018 : Iran's rial falls 140% to the dollar
Sep 2018 : Terrorists of the Arab Struggle Movement for the Liberation of Ahvaz (ASMLA) attack a military parade and kill 25 people, mostly members of the Islamic Revolutionary Guard
Nov 2018 : The USA reneges on the nuclear deal with Iran and reimposes sanctions on Iran, which has complied with the deal
2018 : Amnesty International accuses Iran of arresting 7,000 political dissidents in 2018
Feb 2019 : A suicide bomber kills 41 members of the Islamic Revolutionary Guards in southeast Iran
Mar 2019 : Iran human-rights lawyer Nasrin Sotoudeh, arrested after defending women who remove their headscarves, is sentenced to 38 years in prison and 148 lashes
Oct 2019 : Exiled dissident blogger Ruhollah Zam is lured to Iraq, arrested and deported to Iran
Nov 2019 : Anti-government protests spread following an increase in gasoline prices and more than 180 people die
Jan 2020 : A US drone kills Qasem Soleimani, the head of Iran's elite Quds Force, while he is in Iraq, and an Iranian defense missile by mistake downs a passenger airplane killing 176 people
Mar 2020 : Iran becomes an epicenter of the covid-19 pandemic, the worst affected country in the Middle East
May 2020 : Romina Ashrafi is killed by her father in an honor killing that shocks Iran
Jun 2020 : Iran issues an arrest warrant for Trump over the murder of general Soleimani
Jul 2020 : Iran accidentally shoots down a Ukrainian airplane killing 176 people
Nov 2020 : Iran's top nuclear scientist Mohsen Fakhrizadeh is assassinated by Israeli agents in Tehran
Dec 2020 : Iran executes dissident blogger Ruhollah Zam
Jan 2021 : Iran outlaws violence against women
Mar 2021 : China and Iran sign a 25-year commercial deal
Apr 2021 : Israel sabotages Iran's Natanz nuclear facility
Apr 2021 : A leaked tape by Iran's foreign minister Mohammad Javad Zarif reveals that Iran entered the Syrian civil war at the behest of Russia and that Russia maneuvered to make sure that Iran would not make peace with the West


The Exploration Age-1411-1580

After the death of Alayskhun Khan (Alaysk’s Son who had reigned from 1380-1411), the new Khan, Abusidya Khan , made measures of bureaucratizing and centralizing his empire, allowing different tribes to elect representatives to regional councils who would send representatives to the main council in the new capital of Karakorum. Vast sanitation systems and civil engineering projects were undertaken as Mongol scientists had discovered a link between sanitation and the spread of the black plague. Relations increased with Tamil peoples in southern India as well as the Delhi Sultanate in Northern India, but the Vedic kingdoms in the middle were still a mystery. The Mongols maintained a very good relationship with the various caliphates of northern Africa and supplied Morocco with weapons to help with the second Muslim conquest of Iberia in 1442. Mongol trading ships also made contacts with several nations on the east coast of Africa, establishing the colony of Malagasystan in OTL Madagascar. Women accomplished most of the reforms as they held most of the positions in government while men held military positions. Abusidya’s daughter, Vulvuska, became the first female Great Khan (Khatun) of the empire. She set out to find Alaska using new technology developed by various reforms to science and the various renaissance scientists which(in this timeline) resided in Mongol Vassaldoms. In 1460, an African nation known as the Congo Empire which included much of east and central Africa had prevented Mongolia from getting rubber, so Christopher Columbus(born in the Mongol Vassal of Italistan) proposed a trade route that went around the world and to the other side of Africa to get rubber from there. She agreed and sent Columbus to a port in Malagasystan with a fleet of Mongol Treasure Ships(the size of modern cruise ships) to travel around the world to the west coast of Africa. He landed on the coast of Australia, which he named East Congostan as he thought that’s where he was. He quickly befriended the native population and built up several cities, exploiting a variety of natural resources on the continent.( In OTL, he enslaved populations. But as the Yassa banned slavery, in this Timeline he doesn't). He realized that this was not in Africa and continued on his voyage. He eventually landed near the Inca Empire where he established a colony. This colony quickly came to clash with the Incas and, after a bloody war, the Mongols had secured vassaldom over the Inca. This area came to be known as Incastan. In 1512, Vulvuska sent traders out to north Russia to create second route between Incastan and Yuan. They discovered that this land was indeed called Alaska by the native Aleutians, thus making it the Mongols’ “promised land”. The land was quickly conquered as the Mongol Armies travelled farther inwards, assimilating the small nomadic encampments of people in modern Canada. This was until they came to clash with a large political body known as the Iroquois Confederacy. By the end of this era, they had established the colony of Alaska in OTL Alaska in California, as well as Incastan on the west coast of South America.

Mongol Empire by the end of the Exploration Age. Dark Red=Main Empire, Light Red=Vassal, Orange=Ally, Yellow=Explored, Blue=Hostile,


Nézd meg a videót: The Golden Horde. 2019 Drama Series. Official English Trailer. Mongol Empire