
We are searching data for your request:
Upon completion, a link will appear to access the found materials.
¿Mi a nyomda története? Csak Gutenberg óta létezik, vagy volt valami korábban?
A nyomda az emberiség egyik nagy kulturális forradalma. A nyomda e rövid történetében látni fogjuk, hogy a világ különböző részein, különösen Ázsiában, 1500 előtt volt néhány nyomtatási módszer, de Gutenbergnél alakul ki a nyomda és tömegessé válik, ami nagy kulturális és társadalmi változást idéz elő, ami a gőznyomtatók 19. századi megérkezésével és végül a online nyomtatás.
A nyomda Gutenberg előtt
Első benyomások Görögországban
Az első mozgatható típusú nyomatok az ókortól származnak, pontosabban azoktól az első lyukasztóktól, amelyekkel a Kr. E. 5. századból származó érméket készítettek.
Első benyomások a minószi civilizációról
Az Minószi civilizáció sok objektumához, például a híreshez használta a nyomtatási stílust Phaistos lemez, amelyet hieroglif bélyegzőkkel készítettek, amelyet a mozgatható nyomtatás első dokumentumai között ismernek el, mivel megfelel a magasnyomás.
Első benyomások Rómában
Talán nem a nyomtatásról kellene beszélnünk, hanem arról, hogy "Nyomtatás”, És itt találjuk ezt a rómaiak különböző lapokat nyomtattak feliratokkal agyagtárgyakra Kr. e. 440 körül
A nyomda Kínában: a világ legrégebbi nyomtatott könyve
A kínai nyomda nagy múltra tekint vissza, kezdetben alkalmaz fa blokkok. Valójában ott van a létező legrégebbi könyv, a Gyémánt-szútra, 868. május 11-én kelt.

Azonban azt is tudnunk kell, hogy az évek között 1041 és 1048, Bi Sheng találta fel Kínában a első mozgatható típusú nyomtatási rendszer amelyből készült összetett porcelán darabok faragott kínai betűkkel, amelyeket festékkel jelöltek és rizspapírra vittek.
Nyomtatás Koreában
Nál nél év 1234 Koreában a kézművesek, akik a Koryo-dinasztia idején ismerik a kínai mozgatható típust, a fém mobil készlet, nagyon hasonlít azokhoz, amelyeket Gutenberg létrehozna, de amelyeket nagyon ritkán használtak.
Gutenberg nyomdája

1439 körül a történelem gyökeresen megváltozik, amikor az ötvös Johannes gutenberg nyomtatási rendszert hozott létre az akkori technológia nyomdai célokra történő adaptálásával, ideértve a papírgyártást, a tintakészítést vagy a fadarabot.
Egyrészt, kifejlesztette a mechanikai módszert, ahol szövegeket és képeket papíron, ruhán vagy más anyagokon reprodukálni tudott, festék felhordása a fémformákra, amelyet nyomtatással vittek át a papírra, a híres csavarprés adaptálása.
Az csavarprés Lehetővé tette a közvetlen nyomásgyakorlást a gépen, amelyet az 1. század óta alkalmaznak a rómaiak, akik szőlő és olajbogyó préselésére, bor és olaj előállítására használták.
Gutenberg inspirálta őket, hogy megalkossák gépi sajtóját, úgy alakítva ki a szerkezetét, hogy a lemez által a papírra kifejtett nyomás erejét egyenletesen és mindig a szükséges rugalmassággal alkalmazzák. A folyamat felgyorsítása érdekében egy mozgatható asztalt vezetett be az alján, amelyben a lapokat gyorsan ki lehetett cserélni.
A mobil nyomtatás fejlődése: az új fém meghal
Egy másik, a legfontosabb újítás a kézzel formázott fémnyomók fejlesztése volt, amely lehetővé tette a mozgatható típusú nyomtatás fejlesztése egész Európában ez az első gyakorlati eszköz a lyukasztók olcsó példányainak nagyon nagy mennyiségben történő elkészítésére, lehetővé téve a teljes könyvek könnyebb kinyomtatását.

Ezeket a mozgatható típusokat Európában nem ismerték, Ázsiában azonban nem, amint ezt a történet elején tárgyaltuk.
A mechanikus módszer és a kézi penész, összességében, drasztikusan csökkentette a könyvek és egyéb dokumentumok nyomtatásának költségeit különösen rövid távon, ami abban a pillanatban igazi kulturális forradalmat okozott.
A nyomda bővítése
Néhány év alatt a nyomda Európa több mint 200 városába terjedt el; Y 1500-ra, az összes kontinensen dolgozó nyomdász több mint 20 millió kötet különféle.
A 16. századra és a sajtók evolúciójának köszönhetően a termelés tízszeresére nőtt, a becslések között 150 és 200 millió példány egész Európában.
Ban,-ben Reneszánsz Európa, a gépi nyomtatás megjelenése új koncepciót vezetett be: a tömegkommunikáció korszakát, amely véglegesen megváltoztatta a társadalom szerkezetét az (viszonylag) információk és ötletek szabad áramlásának megkönnyítésével, a határokon való túllépés, a tömegek elérése és mozgatása, valamint a vallási és politikai hatóságok hatalmának veszélyeztetése által.
A fentiekre példa reform, a Luther 95 tézise, a történelem egyik nagy eseménye a lakosság nagy tömegének mozgósításával és a mindenkori hatóságok ellenőrzése alá helyezésben, amelyben a nyomda alapvető szerepet játszott. Alig két év alatt 300 000 példányt nyomtattak ebből a brosúrából.

De a kommunikáció (relatív) szabadsága mellett jelentősen javította a társadalom írástudását, megtörve a művelt elit monopóliumát és megerősítve a kialakuló középosztályt.
A forradalom viszont egész Európát átfogta más kulturális jellemzőkben, például a népek saját kultúrájának ismeretének gyors növekedésében, eredő protonacionalizmus, amelyet viszont felgyorsított az európai népnyelvek fejlődése azon státus rovására, amelynek addig a latin volt a fő nyelve.
19. század: nyomtatás ipari méretben
A XIX. Századra Gutenberg kézi sajtójának felváltása a forgó gőzgépek megengedett az ipari méretű, napjainkba eljutott nyomtatás tökéletesítése.
¿Ki volt a nagysebességű nyomda feltalálója? A nagysebességű nyomdát, amely lehetővé tette az ipari méretű nyomtatást, az találta fel Friedrich Koening (1774-1833), a szerelővel és a matematikussal együtt Andreas Bauer (1783-1860).

Az évben 1810, Londonba került a gőzsajtójának szabadalma, melyik 1812 áprilisában állították üzembe számos potenciális ügyfél számára, köztük John Walter, a The Times újság.
Aznapi tesztek valódi sikert arattak, ami arra késztette az újságot, hogy ezeket megszerezze 1814. november 29-én jelent meg a The Times első száma az új gőzsajtókkal.
A nyomda a 20. és 21. században
A 20. századtól kezdve új típusú nyomtatás kidolgozása nagy sebességgel gyártják, feltörekvő új típusok, mint pl szitanyomás, mátrixnyomtató vagy xerográfia, és új típusú nyomtatók, például tintasugaras, szublimációs, lézeres vagy termikus.

Mindez az evolúció lehetővé tette számunkra percek alatt nyomatokat kap, terjedelmének kiterjesztése és az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése nyomtatott média (sajtó, könyvek, dokumentumok stb.) révén.
De gondolva egy olyan összekapcsolt világra is, amelyben a munkaügyi paradigma új szabadúszó és önálló munkákkal változik, a nyomda és különösen az online nyomda fejlődése Lehetővé teszi számunkra, hogy otthonunk kényelméből különböző kiegészítők, például katalógusok, brosúrák, névjegykártyák vagy irodai kellékek legyenek a kezünkben.
Itt hagyunk a táblázat a nyomtatás és a nyomtatás történetének összefoglalásával:
Fa nyomtatás (fametszet) | 200 |
Kínai cserélhető karakterek nyomdája | 1040 |
Gutembergi Nyomda | csináld. 1440 |
Rézkarc | csináld. 1515 |
Mezzotinto metszet (félárnyék) | 1642 |
Aquatint maratás | 1772 |
Litográfia | 1796 |
Koening gőznyomó | 1837 |
Kromolitográfia | 1837 |
Rotációs sajtó | 1843 |
Sokszorosító készülék | 1869 |
Ofszetnyomás | 1875 |
Linotype sorszedőgép | 1884 |
Mimeográf vagy poligráf | 1886 |
Fotokópia | 1907 |
Szerigráfia | 1911 |
Alkoholmásoló | 1923 |
Mátrix nyomtató | 1925 |
Szárazeljárás | 1938 |
Fényösszetétel | 1949 |
Injekciós nyomtató | 1967 |
Szublimációs nyomtató | 1957 |
Lézernyomtatás | 1969 |
Termikus nyomtatás | csináld. 1972 |
Termikus viasz nyomtató | 1986 |
A történelem tanulmányozása után az egyetemen és sok korábbi teszt után megszületett a Red Historia projekt, amely a terjesztés eszközeként jelent meg, ahol megtalálhatja a régészet, a történelem és a bölcsészet legfontosabb híreit, valamint érdekes cikkeket, érdekességeket és még sok minden mást. Röviden, egy találkozási pont mindenki számára, ahol információkat oszthatnak meg és folytathatják a tanulást.