We are searching data for your request:
Upon completion, a link will appear to access the found materials.
A Simon Wiesenthal Center zsidó emberi jogi szervezet bejelentette a 12 000 náci név felfedése Argentínában, amelyek közül sokan 1943 előtt küldtek forrásokat Svájcba, és úgy gondolják, hogy lehet zsidó családoktól ellopott pénzt évi rezsim alatt Adolf Hitler.
A történelmi dokumentumot Pedro Filipuzzi argentin kutató juttatta el a Központhoz, aki ezt az írást Buenos Aires városának volt náci központjában találta meg.
Az újság azonban A nemzet rámutat, hogy valójában a szerepét a felettese kezében kapta volna meg, aki a Nemzeti Fejlesztési Bank könyvtárában találta meg (Banád).
Ezen túlmenően az a helyi média ideiglenesen keresi ezt a helyzetet a Raúl Alfonsín kormányának első hónapjai, alig állította helyre a demokráciát, 1983 decemberétől.
Így ez a lista a fasiszta befolyás újabb bizonyítékaként jelenik meg a déli kúp országában.
Az ott felsorolt személyek közül többen pénzt utaltak a Schweizerische Kreditanstalt bankba egy vagy több számlán, amelynek pénzügyi szervezete később a Credit Suisse, székhelye Zürich (Svájc).
A Központ a maga részéről arra kéri a céget, hogy tegye hozzáférhetővé a fájljaihoz «A holokausztban túlélők számának csökkenése nevében«Mondja a kijelentést.
Más szavakkal, a szervezet azt gyanítja, hogy összegeket vehetnek el az áldozatoktól a Hitler által az uralta területükön bevezetett jogszabályok alapján: «Hisszük, hogy nagy valószínűséggel ezek az alvó számlák zsidó áldozatoktól kifosztott pénzt tartalmaznak az 1930-as évek nürnbergi „árjazási” törvényei alapján.«, Fenntartják a társaság alelnökének, Christian Küngnek küldött levélben. A bank egyelőre nem válaszolt a megkeresésre.
Dokumentumok az argentin nácikról
A náci jelenlét Argentínában az 1930-as években kezdett növekedni, José Félix Uriburu katonai ember de facto kormánya alatt.
Valójában 1938 áprilisában az európai rendszerrel kapcsolatos fontos cselekményre került sor a Luna Parkban, a főváros mitikus stadionjában, amelyet jelenleg preambulumbekezdésekre használnak, és több ezer ember vett részt rajta.
Abban a lehetőségben megünnepelték Ausztria Németországhoz csatolását, és sokan a nácizmus legfontosabb cselekedetének ismerik el a germán országon kívül.
A környéken hallgatói mozgósítások zajlottak a tüntetés visszautasítására, erős rendőri akcióval reagáltak, amely két halállal végződött.
Azokban a napokban a Német Nemzetiszocialista Külügyi Szervezet Pártjának argentin központjában 1400 tag volt.
Ugyanabban az időben, a dél-amerikai ország céheinek szövetsége, amely náci csoportba tartozik, 12 000 tagja volt, kiegészítve a német fasizmus más szimpatikus egyesületeinek 8000 tagjával.
Shimon Samuels, a Simon Wiesenthal Központ egyik igazgatója hangsúlyozza, hogy ezekbe a szervezetekbe olyan társaságok tartoztak, mint az IG Farben, amely a náci hatóságok Zyklon-B gázzal való ellátásáért felelős, zsidókat és más áldozatokat öltek meg a haláltáborokban. .
Volt még a német transzatlanti bank és a dél-amerikai germán bank, amelyek «nyilvánvalóan Svájcba tartó náci transzfereknek szolgáltak«Rámutat.
Ugyanebben az évben, 1938-ban Roberto Marcelino Ortiz vállalta az elnöki tisztséget, és igazgatása alatt megalakult az Argentinellenes Tevékenységek Vizsgálati Különbizottsága annak érdekében, hogy megállítsa ezt a szélsőséges tendenciát.
Így a német céhek szövetségében történt beavatkozás során ez az egység megszerezte a 12 000 tagot tartalmazó dokumentumot.
Később, 1941 és 1943 között, a Képviselői Kamara felhasználta ezt a listát egy jelentés kiadására, amely bemutatta azokat a banki átutalásokat, amelyeket sok náci végzett Argentínából Svájcba.
1943-ban azonban Pedro Pablo Ramírez, az Egyesült Tisztviselők Csoportjának (GOU) fasiszta jellegű vezetője, tartotta az ügyvezető újabb de facto adminisztráció megkezdése.
Ezután úgy döntött, hogy feloszlatja a Bizottságot, és elrendelte a jelentések, köztük a kongresszus által összeállított nácik listájának égetését.
Most, mintegy 77 évvel később, annak a dokumentumnak a másolata kerül napvilágra: «A felsorolt nevek közül sok olyan náci párti társasághoz kapcsolódott, amelyet az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a második világháború alatt feketelistára tett.«, Kiemeli Ariel Gelblung, a Latin-amerikai Ügyek Központjának referenciája.
Ezzel a keretrendszerrel még meg kell nézni, hogy a Credit Suisse megfontolásokat nyújt a túlélők aggodalmaival kapcsolatban.
